Tervező születik
Ahogy sokan mások, én is tavaly márciusban kezdtem el munkaidőm nagyobb részében home-officeban dolgozni. Ennek eredményeként hamarosan megjelent a korábban rendezett és rendszerezett életemben a szétszórtság is.
Hogy is van ez és mit tettem ellene? Mit tehetsz te a rendezetlenség ellen? - erről szól a mai blogbejegyzésünk.
A kezdetek...
A lezárásokat követően tavaly márciusban, ahogy sok mindenki más számára, nekem is home-office kezdődött. Nagyon gyorsan hazaköltözött az iroda, a korábban is rugalmas munkaidő még rugalmasabb lett, gyakorlatilag csak az előre meghatározott megbeszélések, és a határidős feladatok jelentettek bármilyen kötöttséget. Nem volt bejárás a munkahelyre, nem mentünk haza, (meg sehova sem...), nem kellett a gyerekeket várni iskola után. Ezzel el is indultam a "lejtőn". Elteltek a napok, csináltam ezt is, azt is, belefogtam dolgokba, de nem lett vége. Vagy el se kezdtem a munkát, vagy túl későn kezdtem, vagy éppen nem fejeztem be “rendes” időben. Időnként valahogy el is felejtettem, milyen dolgom van. Rámzúdult a munka, a "digitális" oktatás több gyerek mellett, az otthoni teendők, a család részére ebéd készítése, stb. Röviden: összefolyt a munka és a magánélet.
Mindemellett nem volt állandó munkahelyem otthon, nem tudtam rendesen félrevonulni, ahol éppen találtam helyet iskolás gyermekeim mellett/között, ott álltam neki dolgozni. Ha nekiálltam valaminek, valakinek biztosan problémája keletkezett, amivel hamar meg is talált.
A feladataimat próbáltam fejben tartani, de nem mindig (sőt inkább ritkán...) sikerült. Volt, hogy egy-egy fecnire azért felírtam, hogy kivel mit beszéltem meg, mi a teendőm. A cédulák aztán rendszeresen eltűntek.
A határidő naplómat használtam ugyan, de abban korábban is csak az egyeztetett időpontokat tartottam számon.
Felmerül a váltás gondolata...
Egy idő után rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább. Ha így folytatom, hamarosan semmilyen határidőt nem tudok tartani, nem intézem el a rám bízott, vagy rám váró feladatokat, még nagyobb káosz lesz az életemben. Emellett én magam is egyre stresszesebb lettem. Nem tudtam aludni, leterhelt már a gondolata is a szétszórtságnak... Ez persze hatott a környezetemre, adott esetben a családomra is. Ők is egyre nyugtalanabbak lettek, ami engem stresszelt még tovább. Szépen lassan (vagy nem is annyira lassan...) családilag is belekerültünk egy negatív spirálba.
A megoldás...
Ez volt az a pillanat, amikor megálltam és elkezdtem gondolkodni. Azt már korábban is tapasztaltam, ha rendet rakok saját magam körül, akkor magamban is könnyebben lesz rend, és persze ez fordítva is működik, tehát a két dolog között összefüggés van. Elhatároztam, hogy először a saját, majd a család dolgait rendezem. De mit is tegyek? Végül a következő módszer vált be nálam:
Kijelöltem, kialakítottam magamnak egy dolgozósarkot, állandó munkahelyet, ezt azóta is tartom, hiszen jelenleg is sokat dolgozom itthon.
Ezt követően elővettem néhány A3-as lapot, és elkezdtem rajzolni, tervezni:
került a lapra egy heti beosztás, ahol naponta és óránként be tudtam osztani a feladataimat, és/vagy előre meghatározott időpontjaimat (pl. munkahelyi megbeszélések, határidős feladatok, a családdal kapcsolatos fix időpontok)
kijelöltem egy helyet a papíron, ahol a feladataimat soroltam fel válogatás nélkül; úgy, ahogy eszembe jutottak és ahogy “megjelentek” az életemben, mindegy volt, hogy magán jellegű vagy munkából fakadó volt
ezután elkezdtem átnézni, priorizálni a feladatokat: ehhez az Eisenhower-mátrix módszerét alkalmaztam, minden feladathoz hozzárendeltem annak sürgősségét és fontosságát
és végül kijelöltem egy viszonylag nagyobb, egybefüggő részt is a papíron, ahova jegyzetelni tudtam: pl. egy-egy új információt, címet, telefonszámot
Ez az egyszerű tervezési módszer segített rendbe tenni a dolgaimat, azóta is használom. Mindig a szemem előtt vannak a feladataim, a heti kötött időpontok, megbeszélések, határidős feladatok. A priorizálásnak köszönhetően mindig tudom, melyik feladattal kell éppen foglalkoznom és milyen módon, melyiket kell “dobnom”.
Sőt, amikor ismét visszatértünk az irodába tovább is fejlesztettem: a feladatokat egy idő után a papír szélére írtam, hogy amikor elindulok haza, bizonyos feladataim listáját magammal tudjam hozni. Egyszerűen levágtam azt a részt a lapról.
Megszületik a tervező...
A manuálisan elkészített tervezőt egyelőre még megtartottam, mert hozzájárult ahhoz, hogy jobban érezzem magam azáltal, hogy szervezettebb az életem, előre látom a feladataimat, találkozóimat. És mindig emlékeztet arra az állapotra, amibe soha többet nem szeretnék kerülni.
De úgy döntöttem, hogy másnak is segíteni fogok. Ezért az Üzleti Iránytű összefogott a Tehetjük máshogy is tanácsadó irodával, és együtt megalkottunk egy sokkal professzionálisabb tervezőt. Szebb formát és tartalmat kapott, szerintem öröm ránézni és használni. Most már ezt használom! Próbáld ki Te is!
Ajánljuk akkor is figyelmedbe, ha nem szeretnél úgy járni, ahogy én, ha szereted magad körül a rendet, ha elveszel a napi papírfecnikben és a "mindentmáshovajegyzetelek"-be.
A tervező megvalósításában segítséget kaptunk a Turbóprint nyomdától (https://www.turboprint.hu/), akiknek ezúton is köszönjük munkájukat, egyben ajánlunk bármilyen nyomdai munka kivitelezésére!
Ha van kedved kipróbálni, kérd tőlünk az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
e-mail: uzleti.iranytu@gmail.com
Facebook Messenger üzenetben (megtalálsz bennünket Facebook oldalunkon: facebook.com/uzletiiranytu oldalunkon)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése